Szahara (sivatag) Tartalomjegyzék Elhelyezkedése, tagolása Földrajza Éghajlatának története Történelme Hatása a Föld globális éghajlatára Népei és nyelveik Kapcsolódó cikkek Jegyzetek Források Irodalom További információk Fordítás Navigációs menüellenőrizveé. sz. 23° 04′ 47″, k. h. 12° 36′ 44″é. sz. 23° 04′ 47″, k. h. 12° 36′ 44″SegítsSahara Expanding, accessed on April 20, 2008Sahara, accessed on April 20, 2008eredetibőlThe Ancient Erg of Hausaland, and Similar Formations on the South Side of the SaharaFezzan Project – Palaeoclimate and environmentArchiválvaSimulation of an abrupt change in Saharan vegetation in the mid-HoloceneArchiválvaSahara's Abrupt Desertification Started by Changes in Earth's OrbitClimate-Driven Ecosystem Succession in the Sahara: The Past 6000 Years10.1126/science.1154913Oxfam Cool Planet - the SaharaArchiválvaTiempo Climate Newswatch: Climate Change and the SaharaeredetibőlExpansion and contraction of the Sahara Desert between 1980 and 1990| Science 253: 299-301.Varga György: [[Fuerteventura]] — löszkutató szemmeleredetibőlA Szahara rejtett természeti csodájaSivatag.lap.hu, linkgyűjteményAlmásy László: Az ismeretlen SzaharaAbout Sahara subsurface hydrology and planned usage of the aquifersTassili and Ahaggar National ParksWestern SaharaNyugat-Szaharai konfliktusSaharawi refugees in AlgeriaHungarian logistics specialist working for UN’s Western Sahara missionThe society of the SahrawiansWestern-Sahara under the Spanish empireA Maghreb palesztinjaiExperience of the United Nations Peacekeeping Operation in Western SaharaA nyugat-szaharai spanyol népszámlálás és az ENSZA nyugat-szaharai menekültkérdés és az algériai menekülttáborokHonvédségi szemle 2011. márciusNyugat- Szahara - a helyzet változatlan?Besenyő János: Az ENSZ nyugat-szaharai missziójának tapasztalataiMagyar Békefenntartók AfrikábanBesenyő János, Marsai Viktor - Országismertető - LíbiaBesenyő János. Miletics Péter - Országismertető - EgyiptomBesenyő János, Miletics Péter - Országismertető - MaliBesenyő János, Miletics Péter - Országismertető - Egyiptom (második, bővített kiadás)Besenyő János - Válság DarfurbanBesenyő János - The society of the Sahrawians (angolul)Besenyő János - EU support to the African Unio mission in Darfur (angolul)Besenyő János - Új trend az afrikai békefenntartásbanezen változatánakmvsz1251117514051293-9ge237101cb12137606n
Szahara
sivatagaÉszak-AfrikábanAlgériaCsádEgyiptomEritreaLíbiaMaliMauritániaMarokkóNigerNyugat-SzaharaSzudánTunéziahamadaergAfrikaelsivatagosodásutolsó jégkorszakkrokodilokpetroglifájátalgériaiTaszilin-ÁdzserbenDinoszauruszokAfrovenatorJobariaOuranosaurusfosszíliáiNílusoázisokatolajfaEgyiptombanMauritániábanMarokkóbanAlgériábanberberektuareghasszaníjamórokszahraviktubuknúbiaiakzagavákkanurikfulbékhauszákszongajokTamanrassetKarglaBésarHaszi MeszaúdEl UedGardajaAlgériaTimbuktuMaliAgadezNigerGatLíbiaFajaCsádAtlanti-óceánAtlaszFöldközi-tengerEgyiptomVörös-tengerSzudán (régió)Niger folyóAhaggar-hegységTibeszti-hegységAïr-hegységTenereLíbiai-sivatagEmi KoussipajzsvulkánTibeszti-hegységbenCsádÉszak-AfrikáraszavannákSzáhil övSzudánKongó-medenceaeoli homokkőhomokdűnékvádiBikaszemAïr-hegységAhaggar-hegységTibeszti-hegységAdrar des IforasVörös-tengeri hegységNílusFöldközi-tengerbeBaharijjaGardajaTimimunKufraSzívaKürenaikábanMagrebbenmediterrán éghajlatúakbotanikaidatolyapálmaeszpartófűlibatopfélepázsitfűféleEszpartófűDatolyapálmaBikaszemAhaggar-hegységbenOázisAhaggar-hegységbenutolsó jégkorszaki. e. 8000i. e. 6000monszunzónaSzáhil övMilanković-elméletapszisKr. e. 3400szaharai pumpa elmélet(wd)Kr. e. 70019801990száheli szárazságI. e. 7000i. e. 2000pontozott hullámvonalas kultúramacskahalstrucctojásharpunakőkorii. e. 7. évezredi. e. 4. évezredbenőstulokJuhotkecskéti. e. 5. évezredkürenaikaii. e. 3500i. e. 700arabVörös-tengertőlAtlanti-óceánigMarokkóigberbertuaregEgyiptombanSzudánbanbedzsákafroázsiai nyelvcsaládhozAdmerArabBayyudahiChalbiChechDanakilDjurabFaráfraIguidiKalaháriLíbiaiNamibNúbiaiNyiriRichtersveldSzaharaTénéréAd DahnaAral KarakumAralkumPatain-DzsaranBetpak-DalaDast-e KavírDast-e LutDasht-e MārgowDasht-e NaomidGóbiJúdeaiKara-kumKumtagKizil-kumLopNefúdNegevOrdosQaidamRab-el-HáliSzírTakla-MakánTenggerThárRamlat-al-WahibahAcconaBardenas RealesBłędówCabo de Gata-NíjarDeliblatska PeščaraHálendiRynTabernasAlvordAmargosaBaja CaliforniaBlack RockCarcrossChanneled ScablandsChihuahuaEscalanteLahontan-völgyAltarGreat Basin-sivatagNagy Sós-tó-sivatagJornada del MuertoKaʻūLechuguillaMojaveOwyheePaintedVörösSevierSmoke CreekSonoraTuleYpYuhaYumaGibsonNagy HomoksivatagNagy-ViktóriaKis HomoksivatagNullarbor-síkságPaintedPedirkaSimpsonStrzeleckiSturts kősivatagTanamiTirariAtacamaLa GuajiraMédanos de Coro Nemzeti ParkMontePatagóniaiSechuraTatacoaAntarktiszArktisz
(function()var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node)node.outerHTML="u003Cdiv class="mw-dismissable-notice"u003Eu003Cdiv class="mw-dismissable-notice-close"u003E[u003Ca tabindex="0" role="button"u003Eelrejtu003C/au003E]u003C/divu003Eu003Cdiv class="mw-dismissable-notice-body"u003Eu003Cdiv id="localNotice" lang="hu" dir="ltr"u003Eu003Cspan class="plainlinks"u003Eu003Cdiv style="padding:3px 10px 3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;"u003Enu003Cpu003Eu003Cbu003EJúlius 8-án lesz 16 éves a magyar Wikipédia. u003Ca href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2019._j%C3%BAlius_8." title="Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2019. július 8."u003EA szülinapi összejövetelre téged is várunk!u003C/au003Eu003C/bu003Enu003C/pu003Enu003C/divu003Eu003C/spanu003Eu003C/divu003Eu003C/divu003Eu003C/divu003E";());
Szahara (sivatag)
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| Szahara (الصحراء الكبرى, Aṣ-Ṣaḥrā´) | |
 | |
| A Szahara végeláthatatlan homoktengere | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  Algéria Csád Egyiptom Eritrea Líbia Mali Mauritánia Marokkó Niger Nyugat-Szahara Szudán Tunézia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Afrika |
| Hosszúsága | 4800 km |
| Szélessége | 1800 km |
| Területe | 9 400 000 km² |
| Legmagasabb pont | Emi Koussi (3415 m) Csád |
| Legalacsonyabban fekvő pont | Qattara-mélyföld (−132,9 m) Egyiptom |
| Elhelyezkedése | |
 | |
é. sz. 23° 04′ 47″, k. h. 12° 36′ 44″23.079722222222, 12.612222222222Koordináták: é. sz. 23° 04′ 47″, k. h. 12° 36′ 44″23.079722222222, 12.612222222222 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szahara témájú médiaállományokat. | |
Természetes sziklaív Délnyugat-Líbiában
A Szahara a Föld legnagyobb sivataga. Az Észak-Afrikában elterülő sivatag területe több mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel.
A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Eritrea, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.
A Szahara legnagyobb része a közfelfogással ellentétben hamada (kő- és sziklasivatag) és nem erg (homoktenger). A Szahara a helyi mezőgazdasági módszerek miatt kiszáradó szomszédos füves területeket bekebelezve délnek terjeszkedik, egyes becslések szerint akár évi 48 kilométert is halad Afrika belseje felé (elsivatagosodás).[1][2][3]
A Szahara valamikor a mainál sokkal nedvesebb volt; benne legalább a legutolsó jégkorszak óta élnek emberek. A Szaharában vízhez kötött állatok (például krokodilok) több mint harmincezer petroglifáját (kőbe vésett képét) találták meg (több mint felüket a délkelet-algériai Taszilin-Ádzserben). Dinoszauruszok - köztük az Afrovenator, a Jobaria és az Ouranosaurus - fosszíliái is előkerültek.
A mai Szahara azonban vegetációban szegény, kivéve a Nílus völgyét, az oázisokat és az északi fennsíkokat, ahol olyan mediterrán növényeket termesztenek, mint az olajfa. A Szaharában ma is több mint 2,5 millió ember él, a legtöbben Egyiptomban, Mauritániában, Marokkóban és Algériában.
Legfontosabb etnikai csoportjai: az őslakos berberek, mint a tuareg törzsek, olyan elarabosodott berber csoportok, mint a hasszaníja nyelvű mórok (vagy szahravik, „szaharaiak”), illetve különböző fekete népek, mint a tubuk, núbiaiak, zagavák, kanurik, fulbék, hauszák és szongajok. Fontos szaharai városok: Tamanrasset, Kargla, Bésar, Haszi Meszaúd, El Ued és Gardaja (Algéria), Timbuktu (Mali), Agadez (Niger), Gat (Líbia) és Faja (Csád).
Tartalomjegyzék
1 Elhelyezkedése, tagolása
2 Földrajza
2.1 Határainak meghatározásai
3 Éghajlatának története
4 Történelme
5 Hatása a Föld globális éghajlatára
6 Népei és nyelveik
7 Kapcsolódó cikkek
8 Jegyzetek
9 Források
10 Irodalom
11 További információk
12 Fordítás
Elhelyezkedése, tagolása
Nyugaton az Atlanti-óceán, északon az Atlasz és a Földközi-tenger határolja, Egyiptom és a Vörös-tenger keleten, és délen Szudán (régió), illetve a Niger folyó völgye. A sivatagot a következő földrajzi egységekre szokták osztani: Nyugat-Szahara, a középső Ahaggar-hegység, a Tibeszti-hegység, az Aïr-hegység (sivatagi hegyek és magas fennsíkok), a Tenere sivatag és a Líbiai-sivatag (ez a legszárazabb régió). A Szahara legmagasabb pontja a 3415 méter magas Emi Koussi pajzsvulkán a Tibeszti-hegységben, Csád északi részén.
A Szahara Észak-Afrikára és szub-szaharai Afrikára osztja a kontinenst. A Szahara déli határán félszáraz szavannák húzódnak, a Száhil öv, amelytől délre a nedvesebb Szudán és Kongó-medence találhatók.
Földrajza
A Szahara sivatagi formáit a szél (aeoli homokkő) és a ritka esőzések formálták. Ilyen formák a homokdűnék és homokmezők vagy homoktengerek (erg), a köves síkságok (hamada), a kavicssíkságok (reg), a száraz völgyek (vádi) és a sósíkságok (satt vagy sott). Rendhagyó terepformái közé tartozik az űrből is kivehető spirális formájú mauritániai Bikaszem.
A sivatagból számos hegy és hegység emelkedik ki, köztük sok vulkáni, köztük az Aïr-hegység, az Ahaggar-hegység, a Tibeszti-hegység, az Adrar des Iforas és a Vörös-tengeri hegység.
A Szahara folyóvizei többnyire csak szezonálisan létezők. A fő kivétel a Nílus, amely közép-afrikai forrásvidékétől észak felé haladva a Földközi-tengerbe ömlik, folyása mentén hatalmas területeket öntözve. A földalatti vízzáró rétegek néhol elérik a felszínt, oázisokat létrehozva, mint amilyen a Baharijja, a Gardaja, a Timimun, a Kufra és a Szíva.
A Szahara középső része hiperszáraz, alig valami vegetációval. Északi és déli szegélyein és fennsíkjain vannak ritkás fűvel és sivatagi bozóttal fedett területek és a vizet összegyűjtő vádikban fák és magasabb bokrok is előfordulnak.
Határainak meghatározásai
Egyiptomban és Líbia egyes vidékein északon a Szahara egészen a tengerpartig nyújtózik, de Kürenaikában és a Magrebben északon mediterrán erdőkkel és bozótosokkal határos. Ez utóbbi területek mediterrán éghajlatúak, téli esőzésekkel. Frank White[4] és Robert Capot-Rey,[5][6] földrajztudós botanikai meghatározása szerint a Szahara északi határa a datolyapálma (Phoenix dactylifera) termesztésének északi határával és a mediterrán eszpartófű elterjedésének déli határával esik egybe. A Szahara északi határa szintén egybeesik a száz milliméter éves csapadékmennyiséget kapó területek szegélyén húzódó vonallal.[7]
A Szahara déli határa mentén húzódó Száhel-övezet esős évszaka már a nyár. A Szahara botanikailag meghatározott déli határa a Cornulaca monacantha libatopféle (Chenopodiaceae) elterjedésének déli határával, illetve a Száhelre jellemző Cenchrus biflorus pázsitfűféle északi határával egyezik meg.[5][6]
Az éghajlati kritériumok alapján a déli határ a 150 milliméteres éves csapadékvonal (amely azonban évről évre sokat változik).[7]
Eszpartófű
Datolyapálma liget Dél-Algériában
Cenchrus biflorus szöveten
A Bikaszem műholdról
Karaván az Ahaggar-hegységben
Oázis az Ahaggar-hegységben
Éghajlatának története
A Szahara éghajlata az elmúlt néhány százezer évben többször is nagyot változott.[8] Az utolsó jégkorszak idején nagyobb volt, mint ma, délen mai határain túl terjeszkedett.[9] A jégkorszak vége után, i. e. 8000 és i. e. 6000 közt éghajlata az élővilág számára kedvezőbbre fordult — talán azért, mert az északon zsugorodó jégmezők alacsony nyomású övezeteket alakítottak ki.[10] A jégmezők eltűnése után északi része kiszáradt.
Ezután a monszunzóna (amely ma csak a Száhil öv szélességi köreiig szállít esőt) északabbra húzódott, és megakadályozta a Szahara déli részének kiszáradását. A nyári monszun idején a felforrósodó szárazföld feletti száraz levegő felemelkedik, és helyébe az óceán felől érkező nedvesebb esőt hoz — a Szahara tehát nyáron volt csapadékosabb. Egy időben úgy vélték, hogy a napsugárzás energiája a Föld keringési paramétereinek változása miatt változik (a Milanković-elmélet szerint kilencezer éve a Föld tengelyének dőlése nagyobb volt, mint ma, így a nyári napközeli apszis július végén jött el.)[11]
Kr. e. 3400 környékére a monszunhatár körülbelül mai helyére húzódott vissza,[12] a Szahara területének fokozatos elsivatagosodását okozva[13] amely igen hosszú ideig tartott. A szaharai pumpa elmélet(wd) az ezen éghajlati hullámzások miatti flóra-, fauna- és embervándorlásokat írja le.
A legújabb kutatások alapján a terület mai formáját mintegy 2700 évvel ezelőtt, azaz Kr. e. 700 körül nyerte el.[14]
A Szahara ma a Föld egyik legmostohább éghajlatú területe. Az uralkodó északkeleti szél gyakran okoz homokviharokat és porforgókat.[15] A csapadék ritka, de nem ismeretlen. A Szahara fele kevesebb mint két centiméternyi esőt kap évente, a maradék kevesebb, mint 10 centimétert.[16] Ritkán esik az eső, sok helyen akár többéves szünetet követően, akkor viszont általában felhőszakadásszerű.
A Szahara csapadékmennyiség alapján mért déli határa 1980 és 1990 között előre és visszafelé is mozgott. A száheli szárazság következtében összességében dél felé mozdult el mintegy 130 kilométert.[17] A legutóbbi években az elerdőtlenítés is hozzájárul a Szahara déli irányú terjeszkedéséhez, mivel az itt élők továbbra is tüzelőnek használják a fákat és bokrokat.
Történelme
Elefántot ábrázoló kőkori sziklavéset Nyugat-Líbia Akkakusz-hegység nevű sivatagi régiójában
I. e. 7000 és i. e. 2000 közt a Középső-Szahara síkságain dús füvű puszták hullámoztak, gazdag állatvilággal, folyókkal, mocsarakkal. Ez az ember számára is ideális környezet volt, a sivatagot mai nevén a pontozott hullámvonalas kultúra népe lakta, amely a macskahal gerinctüskéivel díszített kerámiáiról kapta a nevét. Pattintott kő nyílhegyeket használtak, strucctojás héjából faragtak gyöngyöket, jellegzetes fegyverük a csontból metszett, szakállal ellátott harpuna volt. A hatalmas területen elterjedt kultúra népei falvakat alkottak és vadászó, gyűjtögető kőkori elődeiktől eltérően szinte kizárólag halászatból éltek, halételeiket az i. e. 7. évezred végén megjelent agyagedényekben készítették el. A fazekasság az északabbra fekvő Alsó-Egyiptomban csak az i. e. 4. évezredben terjedt el. Ez a népesség az i. e. 4. évezred elején tért át a pásztorkodó gazdálkodásra, háziasítva az őstulok helyi, rövid szarvú változatát. Juhot, kecskét már az i. e. 5. évezred elejétől tartottak a kürenaikai barlangok üledékeinek tanúsága szerint a Földközi-tenger partvidékén, és feltételezhetően ezekkel nagyjából egyidejűek a Felső-Nílus lelőhelyein talált maradványok. A szaharai marhacsordák létezéséről sziklafestmények is tanúskodnak. Az ábrázolt emberek nem voltak negroid jellegűek, így lehetséges, hogy az életformaváltást a népesség kicserélődése okozta. A Szahara termékeny vidéke i. e. 3500 körül kezdett kiszáradni, de mai formáját csak i. e. 700 körül nyerte el.[14]
Hatása a Föld globális éghajlatára
A Szahara a Föld legnagyobb portermelőjeként évente több mint 1 milliárd tonna port juttat a légkörbe. Ezt a szelek négy fő irányban szállítják:
- „szaharai légrétegnek” is nevezett kalima szél nyugatnak, az Atlanti-óceánon át a Kanári- és a Zöldfoki-szigetek felett Észak- és Dél-Amerikáig viszi;
- a passzáthoz kapcsolódó harmattán szél a Guineai-öbölbe viszi az ásványi szemcséket;
- északi felé fúvó szelek Európába hordják a port,
- kelet felé fúvókból pedig a Közel-Keleten és a Vörös-tengerbe hullik ki.[18]
Népei és nyelveik
A Szahara számos nép és nyelv otthona. A leggyakrabban hallható nyelv a Szaharában az arab, amelyet a Vörös-tengertől az Atlanti-óceánig beszélnek. Nyugat-Egyiptomtól Marokkóig berber népek is élnek, köztük a Közép-Szahara tuareg pásztorai. A Vörös-tengeri-dombságban, Délkelet-Egyiptomban és Kelet-Szudánban élnek a bedzsák. Az arab, berber és bedzsa nyelvek az afroázsiai nyelvcsaládhoz tartoznak.
Kapcsolódó cikkek
- Adrar des Ifoghas
- Ahaggar-hegység
- Akkakusz-hegység
- Aïr
- Dzsádói-fennsík
- Ennedi
- Kattara-mélyföld
- Líbiai-sivatag
- Taszilin-Ádzser
- Tibeszti
- Tenere
Jegyzetek
↑ Sahara Expanding, accessed on April 20, 2008
↑ Sahara, accessed on April 20, 2008. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 30.)
↑ http://www.csmonitor.com/2005/0801/p01s02-woaf.html Hunger is spreading in Africa, accessed on April 20, 2008
↑ Wickens, Gerald E. (1998) Ecophysiology of Economic Plants in Arid and Semi-Arid Lands. Springer, Berlin. ISBN 978-3-540-52171-6
↑ ab Grove, A.T., nicole (1958,2007). „The Ancient Erg of Hausaland, and Similar Formations on the South Side of the Sahara”. The Geographical Journal 124 (4), 528–533. o. (Hozzáférés ideje: 2007. május 23.)
↑ ab Bisson, J.. Mythes et réalités d'un désert convoité: le Sahara. L'Harmattan (2003) (franciául)
↑ ab Walton, K.. The Arid Zones. Aldine (2007)
↑ Kevin White and David J. Mattingly (2006). „Ancient Lakes of the Sahara” 94, 58–65. o, Kiadó: American Scientist.
↑ Christopher Ehret. The Civilizations of Africa. University Press of Virginia, 2002.
↑ Fezzan Project – Palaeoclimate and environment Archiválva 2009. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hozzáférés ideje: March 15, 2006.
↑ "Geophysical Research Letters" Simulation of an abrupt change in Saharan vegetation in the mid-Holocene Archiválva 2008. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben - July 15th, 1999
↑ Sahara's Abrupt Desertification Started by Changes in Earth's Orbit, Accelerated by Atmospheric and Vegetation Feedbacks.
↑ Kröpelin, Stefan, et al. (2008). „Climate-Driven Ecosystem Succession in the Sahara: The Past 6000 Years”. Science 320 (5877), 765–768. o. DOI:10.1126/science.1154913. PMID 18467583.
↑ ab http://www.ma.hu/tudomany/13072/A_Szahara_elsivatagosodasa_tobb_ezer_evbe_kerult
↑ Oxfam Cool Planet - the Sahara Archiválva 2013. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - access February 10, 2008
↑ Tiempo Climate Newswatch: Climate Change and the Sahara. [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 30.)
↑ Expansion and contraction of the Sahara Desert between 1980 and 1990| Science 253: 299-301.
↑ Varga György: [[Fuerteventura]] — löszkutató szemmel. [2019. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
Források
- Peter Garlake: Afrikai Királyságok, Helikon Kiadó, 1988 ISBN 963-207-826-8
Irodalom
- Michael Brett and Elizabeth Frentess. The Berbers. Blackwell Publishers, 1996
- Charles-Andre Julien. History of North Africa: From the Arab Conquest to 1830. Praeger, 1970
- Abdallah Laroui. The History of the Maghrib: An Interpretive Essay. Princeton, 1977
Hugh Kennedy. Muslim Spain and Portugal: A Political History of al-Andalus. Longman, 1996- Richard W. Bulliet. The Camel and the Wheel. Harvard University Press, 1975, Republished with a new preface Columbia University Press, 1990
További információk
.mw-parser-output .tarsprojekt-alapfloat:right;clear:right;width:272px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:#f8f9fa;font-size:95%.mw-parser-output .tarsprojekt-alap-ikonfloat:left.mw-parser-output .tarsprojekt-alap-szovegmargin-left:60px@media screen and (max-width:719px).mw-parser-output .tarsprojekt-alapfloat:none;width:auto;margin:0 0 1em.mw-parser-output .tarsprojekt-alap:afterdisplay:block;content:"";clear:both@media print.mw-parser-output .tarsprojekt-alapdisplay:none
↑ Balázs-Sivatag: Balázs Dénes: A sivatagok világa. Budapest: Móra. 1982. ISBN 963 11 3014 2- A Szahara rejtett természeti csodája
- Sivatag.lap.hu, linkgyűjtemény
Almásy László: Az ismeretlen Szahara (MEK)- About Sahara subsurface hydrology and planned usage of the aquifers
- Tassili and Ahaggar National Parks
- Besenyő János: Western Sahara (angolul)
Nyugat-Szaharai konfliktus (magyarul)
Saharawi refugees in Algeria (angolul)
Hungarian logistics specialist working for UN’s Western Sahara mission (angolul)
The society of the Sahrawians (angolul)
Western-Sahara under the Spanish empire (angolul)
A Maghreb palesztinjai (magyarul)
Experience of the United Nations Peacekeeping Operation in Western Sahara (angolul)
A nyugat-szaharai spanyol népszámlálás és az ENSZ (magyarul)
A nyugat-szaharai menekültkérdés és az algériai menekülttáborok (magyarul)
Honvédségi szemle 2011. március (magyarul)- Nyugat- Szahara - a helyzet változatlan?
- Besenyő János: Az ENSZ nyugat-szaharai missziójának tapasztalatai
- Magyar Békefenntartók Afrikában
- Besenyő János, Marsai Viktor - Országismertető - Líbia
- Besenyő János. Miletics Péter - Országismertető - Egyiptom
- Besenyő János, Miletics Péter - Országismertető - Mali
- Besenyő János, Miletics Péter - Országismertető - Egyiptom (második, bővített kiadás)
- Besenyő János - Válság Darfurban
- Besenyő János - The society of the Sahrawians (angolul)
- Besenyő János - EU support to the African Unio mission in Darfur (angolul)
- Besenyő János - Új trend az afrikai békefenntartásban
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sahara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroupborder-spacing:0.mw-parser-output .navbox>tr>td,.mw-parser-output .navbox>tbody>tr>tdpadding:2px.mw-parser-output .navbox-innerbackground:transparent;color:inherit.mw-parser-output .navbox-group+.navbox-titleborder-left:2px solid #fdfdfd;width:100%.mw-parser-output .navbox-title-innerfont-size:110%html.client-nojs .mw-parser-output .navbox-title:before,.mw-parser-output .navbox-title-spacered-left:before,.mw-parser-output .navbox-title-spacered-right:beforecontent:"a0 ";display:inline-block;width:6em.mw-parser-output .navbox-title-spacered-left:beforefloat:lefthtml.client-nojs .mw-parser-output .navbox-title:before,.mw-parser-output .navbox-title-spacered-right:beforefloat:righthtml.client-nojs .mw-parser-output .navbox-title-spacered-left:beforedisplay:none.mw-parser-output .navbox-title .mw-collapsible-togglemin-width:6em;text-align:right.mw-parser-output .navbox-imagewidth:0;padding:0 0 0 2px.mw-parser-output .navbox-image.navbox-imageleftpadding:0 0 2px 0.mw-parser-output .navbox-row>tdpadding:0.mw-parser-output .navbox-row>td>divpadding:0 0.25em.mw-parser-output .navbox-row>th+tdtext-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid.mw-parser-output .navbox-row:not(.navbox-row-groupwidth)>tdwidth:100%.mw-parser-output .navbox-spacer-rowheight:2px
|
Földrajzportál Kategória:
- Szahara
(RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.556","walltime":"0.766","ppvisitednodes":"value":4571,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":89729,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":34474,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":16,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":3,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":20133,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":1,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 619.076 1 -total"," 40.00% 247.658 1 Sablon:Sivatag_infobox"," 15.10% 93.511 9 Sablon:Infobox/Általános"," 14.19% 87.823 1 Sablon:Jegyzetek"," 13.78% 85.313 2 Sablon:References"," 10.14% 62.771 2 Sablon:Infobox/Adat_allapról"," 9.40% 58.172 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 7.64% 47.270 1 Sablon:Sivatagok"," 7.02% 43.483 1 Sablon:Navbox"," 6.79% 42.061 12 Sablon:Zászló2"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.123","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":2520076,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1323","timestamp":"20190704175038","ttl":2592000,"transientcontent":false););"@context":"https://schema.org","@type":"Article","name":"Szahara (sivatag)","url":"https://hu.wikipedia.org/wiki/Szahara_(sivatag)","sameAs":"http://www.wikidata.org/entity/Q6583","mainEntity":"http://www.wikidata.org/entity/Q6583","author":"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects","publisher":"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":"@type":"ImageObject","url":"https://www.wikimedia.org/static/images/wmf-hor-googpub.png","datePublished":"2006-04-07T16:22:56Z","dateModified":"2019-05-19T16:07:56Z","image":"https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/98/Sahara_desert.jpg"(RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgBackendResponseTime":179,"wgHostname":"mw1242"););
