Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.

Kairó (القاهرة)
A világörökség részét képező iszlám negyed egyik utcája
Kairó zászlaja
Becenév: az ezer minaret városa, az arab világ fővárosa, a Nílus gyöngyszeme
Közigazgatás
Ország	Egyiptom
Kormányzóság	Kairó kormányzóság
Alapítás éve	969
Polgármester	Atef Abd el-Hamid (kormányzó)
Körzethívószám	02
Testvérvárosok	Lista Frankfurt am Main (1979. október 25. – ) Ammán (1988–) Bejrút Isztambul New York (1982–) Houston Ottawa Peking Hszian Tokió Szöul Stuttgart (1979–) Barcelona Minszk Moszkva Szarajevó Iszfahán Grenoble Dzsidda Buenos Aires Mexikóváros Kartúm Algír Damaszkusz Casablanca Lagos Párizs Tbiliszi Bagdad
Népesség
Teljes népesség	19 500 000 fő (2018)
– elővárosokkal	20 439 541 fő
Népsűrűség	6320,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	23 m
Terület	3085 km²
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px Kairó Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 30° 03′, k. h. 31° 22′30.05, 31.366666666667Koordináták: é. sz. 30° 03′, k. h. 31° 22′30.05, 31.366666666667
Kairó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kairó témájú médiaállományokat.

Kairó (arabul: .mw-parser-output .arabdirection:rtl;font-family:"Arial Unicode MS",Scheherazade,Code2000,"DejaVu Sans",Lateef,"PakType Naskh Basic",sans-serif
القاهرة‎ (al-Káhirah), vagyis a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa. Politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi Népgyűlés és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek.

Igazi megapolisz, népessége több mint 19 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa. Nagy-Kairó népessége a 20 millió főt is meghaladja, a nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja.

A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók.

A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején a világ legnagyobb és leggazdagabb települései közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a világ legrégibb egyeteme, az Azhar Egyetem még ma is működik. Fénykorában Kairóban szebbnél szebb épületek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szerevezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis hasonlóan modern települések csak Kínában és az azték államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának szokás nevezni. Kairóban természetesen ma is érződik a régmúlt dicsősége: a történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik.

Földrajz

Földrajzi helyzete

Kairó városának alapterülete 214 négyzetkilométer, (Nagy Kairó 3435 négyzetkilométer) Egyiptom északkeleti részén fekszik, a Nílus jobb partján a tengerszint felett átlagosan 68 méterrel. A város magában foglal két szigetet, Gezīra (الجزيرة, Zamalek városrész) és Roda (الروضة). A folyó nyugati oldalán a Kairóval szomszédos kormányzóság az al-Dschīza (el-Gīza), ahol többek közt olyan történelmi területek találhatók, mint Gíza. A város földrajzi koordinátái: északi szélesség 30°03' és keleti hosszúság 31°15'.

Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyúlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphisz.

Geológia

Kairó a Nílus völgyében fekszik, jóllehet nincs kitéve nagy viharoknak, de ehelyett árvizek sújtják amikor a magasan fekvő Ruandára lezúdul az eső.

A város fekvése

A települést keletről az Arab-sivatag zord hegyvidékének lealacsonyodó előörse, a mindössze 200 méterig emelkedő Muqattam-dombság sziklái, nyugatról a Líbiai-sivatag homokfelszíne határolja. Északra a Nílus-delta, míg délre a Nílus-völgy található.

Belváros

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradicionális és egy modern városrészre. A tradicionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam (المقطّم) hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak városa, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy szinte átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó modernebbik részén üzleti negyedet találhatunk, amelyet Mīdān et-Tahrīr (ميدان التحرير), Mīdān el-Ōperā (ميدان الأوبرا), Ramses pályaudvar (محطة رمسيس, Mahattat Ramsīs) és a Nílus határolnak. Ettől nyugatra fekszik a Zamaleknek nevezett (الزمالك, ez-Zamālek) lakó és üzleti negyed a Gezīra szigeten, délnyugton pedig Garden City-vel (جاردن سيتي) határos. A lakóházak mintegy 90%-a nincs bevakolva, mert így nem kell utánuk adózni és amúgy is nagyon ritkán esik az eső.

Elővárosok

A jól ismert előváros, Heliopolis (مصر الجديدة) északkeletre van a várostól. Délre a viszonylag drága Maadi (المعادي, al-Macādī), a jórészt koptok lakta Shubrā (شبرا, Shubrā) északnyugatra, délnyugatra pedig Helwān (حلوان) található.

Különbséget kell tenni az egykori falvak és városok között, amelyek már Kairó részét képezik, és a jól megtervezett külvárosok között, amelyek ugyan Kairóhoz tartoznak, de esetenként akár 100 kilométerre a belvárostól, a sivatagban találhatóak.

Végül meg kell említeni a Nílus jobb partján fekvő közeli településeket Nasser Cityt (مدينة الناصر, Medīnet en-Nāser), 15th of Ramadan Cityt (مدينة ١٥ من رمضان, Medīnet Chamastaschar men Ramadān), a Nílus bal partjáról pedig 6th of October Cityt (مدينة ٦ أكتوبر, Medīnet Sitta Oktōbar) és Sadat Cityt (مدينة السادات, Medīnet es-Sādāt). Ezek közül 6th of October City és Sadat City nem Kairóhoz, hanem Gízához tartozik.

Klíma

Kairó a szubtrópusi övezetben fekszik. A sokévi átlagos hőmérséklet 21,7 °C, az éves csapadékmennyiség átlagosan 29 milliméter. A legmelegebb hónap a július, amikor átlagban 28 fokot mérnek, a leghűvösebb időszak pedig januárra tehető, ekkor 13,9 fok van átlagban. Az a kevés csapadék általában november és március között esik, alkalmanként négy-hat milliméter. A kairói tavasz egyik kellemetlen jelensége a március és május közötti szeles időszak, a khamszin (az arab szó magyarul ötvenet jelent), melynek során a sivatag mintegy ötven napra „beköltözik” a városba. A forró porral telített déli szél ilyenkor finom homoklepellel borítja be Kairót. A város levegője a nyári hónapok kivételével rendkívül száraz, páratartalma alacsony; ez az oka annak, hogy a hőséget is könnyebben viseli el az európai klímához szokott szervezet. Számos tüdőbeteg és asztmás keres és talál itt gyógyulást éppen a kedvező éghajlat révén.

Átírási segédlet
Kairó
Eredeti írásmódja:	القاهرة
Hiv. nemzetközi formája:	Cairo
Saját átírási javaslata:	al-Qāhira
Fordítás:	a Győztes

.mw-parser-output .weatherbox,.mw-parser-output .weatherbox.wikitablemargin:auto;text-align:center;background-color:#f5f5dc.mw-parser-output .weatherbox .titlebackground-color:#dcdcdc!important;font-size:120%.mw-parser-output .weatherbox thbackground-color:inherit!important;font-size:90%.mw-parser-output .weatherbox tdfont-weight:bold;font-size:85%.mw-parser-output .weatherbox th[scope="row"]text-align:left;width:30%.mw-parser-output .weatherbox th:last-child:not(.title),.mw-parser-output .weatherbox td:last-child:not(.footnote)border-left-width:medium.mw-parser-output .weatherbox .footnotefont-weight:normal;font-size:88%;font-style:italic.mw-parser-output .weatherbox .temp-lowbackground-color:#00008c;color:white.mw-parser-output .weatherbox .temp--15background-color:#0000dc;color:white.mw-parser-output .weatherbox .temp--12background-color:#1e5aff.mw-parser-output .weatherbox .temp--9background-color:#508cff.mw-parser-output .weatherbox .temp--6background-color:#a0c8f0.mw-parser-output .weatherbox .temp--3background-color:#c8dcf0.mw-parser-output .weatherbox .temp-0background-color:#ffffff.mw-parser-output .weatherbox .temp-3background-color:#ffff44.mw-parser-output .weatherbox .temp-6background-color:#eeff00.mw-parser-output .weatherbox .temp-9background-color:#ffee00.mw-parser-output .weatherbox .temp-12background-color:#eeee00.mw-parser-output .weatherbox .temp-15background-color:#ffcc00.mw-parser-output .weatherbox .temp-18background-color:#ffa500.mw-parser-output .weatherbox .temp-21background-color:#ff8c00.mw-parser-output .weatherbox .temp-24background-color:#ff6600.mw-parser-output .weatherbox .temp-27background-color:#ff5000.mw-parser-output .weatherbox .temp-30background-color:#ff0000.mw-parser-output .weatherbox .temp-33background-color:#e80000.mw-parser-output .weatherbox .temp-36background-color:#d10000.mw-parser-output .weatherbox .temp-39background-color:#ba0000.mw-parser-output .weatherbox .temp-42background-color:#a30000;color:white.mw-parser-output .weatherbox .temp-highbackground-color:#8c0000;color:white.mw-parser-output .weatherbox .temp-unknownbackground-color:#f8f9fa.mw-parser-output .weatherbox .peri-0background-color:#f0ffff.mw-parser-output .weatherbox .peri-10background-color:#dcf0ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-20background-color:#c8dcff.mw-parser-output .weatherbox .peri-30background-color:#b4c8ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-40background-color:#a0b4ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-50background-color:#8ca0ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-60background-color:#788cff.mw-parser-output .weatherbox .peri-70background-color:#6478ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-80background-color:#5064ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-90background-color:#3c50ff.mw-parser-output .weatherbox .peri-100background-color:#283cff;color:white.mw-parser-output .weatherbox .peri-110background-color:#1428ff;color:white.mw-parser-output .weatherbox .peri-120background-color:#0000ff;color:white.mw-parser-output .weatherbox .peri-130background-color:#0000b4;color:white.mw-parser-output .weatherbox .peri-140background-color:#00008c;color:white.mw-parser-output .weatherbox .peri-highbackground-color:#000064;color:white.mw-parser-output .weatherbox .peri-unknownbackground-color:#000064;color:white.mw-parser-output .weatherbox .sun-5background-color:#e80000.mw-parser-output .weatherbox .sun-25background-color:#ff0000.mw-parser-output .weatherbox .sun-45background-color:#ff2800.mw-parser-output .weatherbox .sun-65background-color:#ff5000.mw-parser-output .weatherbox .sun-85background-color:#ff6600.mw-parser-output .weatherbox .sun-105background-color:#ff8c00.mw-parser-output .weatherbox .sun-125background-color:#ffa500.mw-parser-output .weatherbox .sun-145background-color:#ffcc00.mw-parser-output .weatherbox .sun-165background-color:#ffdd00.mw-parser-output .weatherbox .sun-185background-color:#eeee00.mw-parser-output .weatherbox .sun-205background-color:#ffee00.mw-parser-output .weatherbox .sun-225background-color:#eeff00.mw-parser-output .weatherbox .sun-245background-color:#ffff44.mw-parser-output .weatherbox .sun-highbackground-color:#ffff77.mw-parser-output .weatherbox .sun-veryhighbackground-color:#ffff77;color:#f00.mw-parser-output .weatherbox .sun-unknownbackground-color:#ffff77.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-0background-color:#ff0000.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-2background-color:#ff5000.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-4background-color:#ff8c00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-6background-color:#ffa500.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-8background-color:#ffcc00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-10background-color:#ffdd00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-12background-color:#eeee00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-14background-color:#ffee00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-16background-color:#eeff00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-18background-color:#ffff44.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-20background-color:#ffff77.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-highbackground-color:#ffff99.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-veryhighbackground-color:#ffff99;color:#f00.mw-parser-output .weatherbox .dailysun-unknownbackground-color:#ffff99

Kairó éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	18,9	20,4	23,5	28,3	32,0	33,9	34,7	34,2	32,6	29,2	24,8	20,3	27,8
Átlaghőmérséklet (°C)	14,0	15,0	17,6	21,5	24,9	27,0	28,4	28,2	26,6	23,3	19,5	15,4	21,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	9,0	9,7	11,6	14,6	17,7	20,1	22,0	22,1	20,5	17,4	14,1	10,4	15,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	5	4	4	1	1	0	0	0	0	1	4	6	25
Havi napsütéses órák száma	217	232	279	300	310	360	372	341	300	279	240	186	3416
Forrás: Meteorológiai Világszervezet, 2010

Történelem

Kairó helyén az első települést az i. e. 6. század végén a perzsa Kambúdzsija hívta életre. A háborúskodások során elpusztult városka helyén a Ptolemaioszok uralma idején Babilon (Babylon) néven új település nőtt ki, amelyet a római fennhatóság alatt - részben a közeli Memphisz kőtömbjeiből - jelentős erődítéssé fejlesztettek. Az arabok 639-től fokozatosan foglalták el, s 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr ibn al-Ász vezetésével. Ő alapította meg Fusztát városát 643-ban (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. Ezt a várost illetik Ó-Kairó néven. A legenda szerint a lerombolt Babilon falai előtt felállított vezéri sátor körül jelölte ki a jövendő város helyét, s mivel az el-Fusztát „sátrat” jelent, ezért ered innen az elnevezés. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó emírdinasztia, a Túlúnidák alapítója Ahmad ibn Túlún a régi várostól északra nagyarányú építkezéseket indított el, és hatalma megszilárdítása érdekében 30 000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái („őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.

Magát Kairót Dzsavhar asz-Szikillí vagy más néven Gauhar esz-Szakali, a Fátimidák hadvezére alapította meg, amikor 969-ben elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot. A város új elnevezése ekkor lett al-Qahira (Kairó). Az al-Qahira elnevezésnek két magyarázata is van: az egyik szerint a győzedelmes hadvezérről, a másik szerint pedig a Mars bolygóról (melyet arabul al-Qahirának, azaz „győzedelmesnek”, „győzelemhozónak” neveztek) nyerte nevét a város. A Tunézia területén székelő Fátimida kalifák is hamarosan ide tették át székhelyüket, melyet később az Ajjúbidák és a mamelukok is örököltek.

1517. április 13-án az Oszmán Birodalom része lett mint vilajetszékhely. 1798. július 24-én Napóleon Bonaparte tábornok seregeivel meghódította a várost, de 1801. június 18-án a törökök visszaszerezték az utánpótlást nélkülöző csapataitól. Mohamed Ali és utódai is itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit protektorátus lett. 1922. február 28-án Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely szerepét 1952, Nasszer köztársasági puccsa után is megőrizte.

Gyors ütemű növekedése során a jeles ókori régészeti lelőhelyeket, Memphiszt és Gízát is bekebelezte.

Lakosság

A város lakosság az egyiptomi arabot beszéli. Ezt a nyelvjárást beszélik Alsó és Közép-Egyiptomban is. A turizmus miatt a lakosság többsége beszéli vagy az angolt, vagy a franciát, vagy mindkettőt. A város lakossága muzulmán. A többség szunnita, vannak még keresztények és zsidók is. A kopt keresztények a lakosság 10%-át teszik ki.

Az elmúlt évtizedekben Kairó lakossága gyors növekedésnek indult, 1960 óta a duplájára nőtt. Ennek okai a vidékről fővárosba való áramlás, és a magas természetes szaporodás. A város körüli külvárosok népessége duzzadt meg jelentősen, ami közel 9,6 millió fő, s ez a főváros lakosságával (7,9 millió fő 2008-ban) Kairó nagyvárosi régiójában mintegy 17 milliós népességet jelent.

Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 24 239 000 fő lehet.^[2]

Lakosságának növekedése 1800-tól
Év	Népesség[3]
1800	200 000
1859	254 000
1865	282 300
1870	313 400
1877	327 500
1882	374 838
1897	570 062
1907	654 476
1917	790 939
1927	1 059 800
1937	1 312 096
1947	2 090 654
1960	3 349 000
1966	4 219 900
1976	5 084 463
1986	6 052 836
1996	6 789 479
2006	7 786 640
2008	7 947 121

Látnivalók

• Az óváros


• Az Egyiptomi Múzeum
  


• Abdin Palota. Ma itt van a köztársasági elnök hivatala.


• Abu Szerge-templom az ország egyik legrégibb temploma, az 5. században épülhetett. A legenda szerint Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta. Az oszlopokon lévő festmények 18. századiak, az ikonosztáz 12. századi.


• El-Azhar-mecset: Kairó egyik legrégebbi mecsetje 971-ben épült. Emellett a világ legrégebbi egyeteme, ma pedig a teológiai oktatás központja. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több stílus jegyeit viseli magán.


• Bayt el-Suhaymi (régi kereskedőház): A török időkben a ház egy kereskedőé volt. A házban minden eredeti, a bútorok, a szobák, a hárem, a kápolna, a fürdő és az ebédlő.


• Ben Ezra-zsinagóga: Egyiptom legrégebbi zsinagógája. Helyén egykor templom állt, ezt alakították át zsinagógává.


• Kairó torony: Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra.


• Citadella: egy erőd, melyet 1176-ban építtetett Szaláh ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali halála) az összes egyiptomi uralkodó itt élt.


• Bijou-palota: Mohamed Ali építette. Jelenleg múzeum, mely ruhákat, bútorokat és festményeket mutat be.


• Mohamed Ali-mecset: Kairó egyik legkülönlegesebb mecsete. Az épület ugyanis az isztambuli mecsetek mintájára készült. Belseje hatalmas, csodálatosan van díszítve. Jobb oldalán nyugszik Mohamed Ali.


• 
  Ibn Túlún-mecset, egykor Egyiptom kormányzója volt. Minaretje csigalépcsős. A mecset Kairó legszebb épülete.


• Qájtbáj-mauzóleum, a Keleti Temetőben áll, amit a helyiek Halottak Városának neveznek. Több nagy szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.


• 
  Haszán szultán-mecset, Kairó legszebb mecsete.


• Báb Zuvelja (kapu): A középkorban Kairót 60 kapu vette körül. Ma már csak 3 áll. Báb Zuvelja a déli kapu, egykor kivégzések helyszíne volt.


• A római erődből ma már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i. e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.


• A Szűz temploma (El-Muallaqa-templom): A templom nagyon régi, még a 7. században készült. Faragott márvány szószéke, Szűz Mária és Jézus, illetve Szent Márk ikonja szép látványt nyújt.


• Szolimán kalifa nilométere Roda szigetén.

Kultúra

Színház

A városban számos színház, opera és koncertterem található. A Khedivial Operaházat 1869. november 1-jén adták át, ám 1971. október 28-án leégett, ezután Kairó közel két évtizedig maradt operaház nélkül. Az új Kairói Operaházat 1988-ban adta át Hoszni Mubárak elnök. Az új épület japán tőke bevonásával épült, ezzel is megerősítve a japán-egyiptomi együttműködést és a két ország közötti barátságot.^[4]

Múzeumok

• Gíza palota


• Egyiptomi és iszlám múzeum


• Kocsimúzeum


• Kopt Múzeum


• Katonamúzeum


• Egyiptomi Múzeum


• Állami Vasúti Múzeum


• Az Iszlám Művészet Múzeuma

Képzés

A város egyetemei és alapításuk éve:

• 
  Azhar Egyetem (975)


• Kairó Egyetem (1908)


• Amerikai Egyetem (1919)


• Ain Shams Egyetem (1950)


• Arab Akadémia (1972)


• Helwan Egyetem (1975)


• Szadat Akadémia (1981)


• Maadi Modern Akadémia (1993)


• Misr Nemzetközi Egyetem (1996)


• Modern Tudományok és Művészeti Egyetem (1996)


• Francia Egyetem (2002)


• Német Egyetem (2003)


• Kanadai Nemzetközi Kollégium (2004)


• Brit Egyetem (2005)


• Ahram Kanadai Egyetem (2005)


• Nílus Egyetem (2006)


• Jövő Egyeteme (2006)

Közlekedés

Bővebben: Kairó közlekedése

A városban található Egyiptom legnagyobb és Afrika második legnagyobb repülőtere, a kairói nemzetközi repülőtér, amely az ország légiforgalmának közel a felét bonyolítja. A városban található a világ egyik legnagyobb forgalmú metróhálózata, a kairói metró, emellett busz- és villamosközlekedés is van.

Testvérvárosok

Algír, Algéria Ammán, Jordánia Amszterdam, Hollandia Ankara, Törökország Athén, Görögország Bagdad, Irak

Bejrút, Libanon Buenos Aires, Argentína Damaszkusz, Szíria Jeddah, Szaúd-Arábia Iszfahán, Irán Isztambul, Törökország

Kartúm, Szudán Lisszabon, Portugália London, UK Madrid, Spanyolország Moszkva, Oroszország New York, USA

Párizs, Franciaország Peking, Kína Prága, Csehország Rabat, Marokkó Róma, Olaszország São Paulo, Brazília

Szöul, Dél-Korea Stockholm, Svédország Stuttgart, Németország Tokió, Japán Toronto, Kanada Tunisz, Tunézia

A város szülöttei

• Miguel Abloniz, olasz zenész


• 
  Jasszer Arafat, volt palesztin elnök


• 
  Mohammed el-Barádei, Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség elnöke.


• 
  Dorothy Hodgkin, vegyész, kémikus, krisztallográfus, a kémiai Nobel-díj tulajdonosa


• 
  Nagíb Mahfúz, Nobel-díjas (1988) egyiptomi író


• 
  Mido, (Ahmed Hosszám Huszejn Abd el-Hamíd), egyiptomi labdarúgó

Városkép

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cairo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kairo című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

További információk

• Cairo Web Directory


• Lonely Planet/Cairo


• Kopt templomok Kairóban


• Cairo Live


• Cairo.org Képek és ismertető


• Cairo


• Piramisok, műemlékek Kairó környékén

Kapcsolódó szócikkek

• Egyiptom fővárosai


• Az iszlám Kairó

Sablon:Afrikai fővárosok m v sz Afrikai fővárosok Abuja · Accra · Addisz-Abeba · Algír · Antananarivo · Aszmara · Bamako · Bangui · Banjul · Bissau · Bloemfontein1 · Brazzaville · Bujumbura · Conakry · Cotonou2 · Dakar · Dzsibuti · Dodoma · Fokváros1 · Freetown · Gaborone · Harare · Kairó · Kampala · Kartúm · Kigali · Kinshasa · Libreville · Lilongwe · Lomé · Luanda · Lusaka · Malabo · Maputo · Maseru · Mbabane · Mogadishu · Monrovia · Moroni · N’Djamena · Nairobi · Niamey · Nouakchott · Ouagadougou · Port Louis · Porto Novo2 · Praia · Pretoria1 · Rabat · São Tomé · Tripoli · Tunisz · Victoria · Windhoek · Yamoussoukro · Yaoundé 1 A Dél-afrikai Köztársaság fővárosai, 2Benin fővárosai

Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 125715126 LCCN: n79055723 GND: 4029236-8 NKCS: ge129733 BNF: cb13181517r